A hét elég eseménytelenül telt, bár azért 1-2 élményteli napról máris beszámolok.
Már nagyon várom a 2. nagy-nagy UH-t, kíváncsi vagyok mennyit nőtt Picurka, hogyan dobog a kicsi szívecskéje, mennyire takarja el pofikáját apró kezecskéivel és természetesen hogy mennyire maradnak kislányos területen azok a bizonyos herék:-)))
Hála Istennek jól vagyok, bár most bejött ismételten ez a nagy meleg, de most mintha jobban bírnám, mint korábban, ma pl. egész nap jártam-keltem, mert már egyik gatyám sem kényelmes igazán, így kismamavadász-körútra indultam a nagy Barcikára... hát... lehet igaza van unokatesómnak, varratni kell a dolgokat... neten is nézelődtem már, de olyan lutri onnan bármit is rendelni. Turkálókban ha találok is valamit, iszonyatosan nagy méreteket, nem akarom elhinni, hogy bármikor is akár egy L-es gatyóba is "belenövök", így soha ne sikerül semmit vennem. Bementem ma a KIK-be és a Vögele-be, mindkét helyen találtam gumis derekú nadrágot, hosszút és rövidebbet is, nagyon nem akartam bevásárolni, mert nem tudom, hogy hónapról- hónapra hogyan fog változni a testem. De azért mindkét helyen hagytam egy kis pénzt. Igazán vonzottak a bébicuccok is, meg kishálózsák, babapléd... de babonából nem veszek még semmi ilyesmit.
Manócskám egyébként reggel és este a legaktívabb, bár ha esetleg napközben is kétségbeesek, mindig ad szó szerint életjelet magáról, mocorog a Kishuncutom. Imádom és megnyugtat, ha érzem őt. Egyre inkább sikerül a kezem nélkül is megtapasztalni a jelenlétét, hiszen olykor-olykor egész nagyokat rúg, mintha pukkantgatnának a hasamban. Sokszor pedig csak épphogy simogat belülről, de már az is elég ahhoz, hogy tudjam, jól van. Én nem simogatom a hasam, csak a kezem teszem rá, mert úgy hallottam, h. a simi indokolatlan méhösszehúzódásokat válthat ki. Így ehelyett a hangommal, szavaimmal, zenével hálálom meg Iciripicirim hatalmas szeretetét:-).
Ja, egyébként visszatérve a mai vásrláshoz. Nem terveztem. Vagyis... talán. Fogászatra indultam, de nem volt orvos...csak megnézetném a fogaimat,nem fájnak, csak a szokásos rutinellenőrzés. Bár van egy, pont oldalt, ami vészjóslóan mozog... szépen fogok kinézni, ha elhagyom... :-)
Közben voltam szeretett otthonomban is, ahol 26 évet töltöttem:-) Öcsémékkel beszélgetem, röhögtünk kicsit, aztán anya is hazaérkezett. Apa mint mindig valahol kertészkedett.
Volt egy para közvetett módon a Kicsivel kapcsolatosan, ugyanis Magyarország kormánya ismételten alkotott. Ugye én veszélyeztetett terhesként vagyok táppénzen, bár mostanáig a nyári szabadságomat töltöttem. Ma kellett mennem a védőnőmhöz és említettem neki egy cikket,(hvg volt forrásként megadva, így gondoltam az elég hiteles) amit a neten találtam pár napja. Arról van benne szó, hogy a vesz. terheseknek nem jár júl.-tól táppénz se semmi. Sem a védőnőm, sem az orvosom nem hallott az új Munka Törvénykönyvében foglalt "családbarát" törvénykezésekről, így eléggé tanácstalanul távoztam, bár anya mondta, hogy utánaérdeklődik az Államkincstárban. Ez meg is történt, állítólag ott sem ment át az információ, meg hogy csak fel van fújva az egész, úgyhogy azt javasolták, nyugodtan írja az orvosom azt a kódot a papíromra, amit eddig is. Ennyit erről, nincs kedvem ecsetelni tovább. Remélem bízhatunk az Államkincstári információban.
Más: szombaton kellemes délutánunk volt, mert Hencsi barátnőm meginvitált egy kis bográcspartyra. Nagyon jól éreztük magunkat és a babgulyás isteni volt, bár arról kép már nem készült (nem az illuminált állapot miatt!)Zizi tündér volt, mint mindig, csak a macskázása miatt most kissé óvakodtam tőle:-) (Bocs Heni).
Néhány kép:
Ezt a képet elloptam,ugyanis Heni csak fotózni szeret, fotózkodni nem.
Vasárnap úgy volt, h. meglátogat barátnőm Debrecenből, de sajnos úgy megfázott, hogy nem akart eljönni olyan állapotban. Amit természetesen meg is értettem, meg őszintén szólva én is nyugodtabb vagyok így. MAgdikám megígérte, h. hamarosan bepótoljuk! Úgy legyen.
Így csak egy sütire mentünk be Barcikára, Milunak nem volt kedve semmilyen programhoz... én meg már a falat kapartam, mert olyan mehetnékem volt. Meg is beszéltük mi, h. elnézünk valamerre, de ... elmaradt a nagy kirándulás.
Más: tegnap unalmamban (mert amúgy nem kellene angolozni, takarítani meg hasnlók, á, dehogy)csináltam néhány képet.
Gyűjtöm ugyanis a véralvadásgátló injekciókat, amiket már felhasználtam, szép kis állomány összejött már. Az alábbi képen látható halmaz 75 db-ot tartalmaz. eddig kb. ennyit lőttem be.
Meg a pocimról is csináltam 1-2 közeli képet (azért közelit, h. nagyobbnak tűnjön!:-))
Mára ennyit, mert Milu hamarosan megérkezik délutánosból. Holnap jövök a szokásos képekkel. Puszi!
Jó alanyokról nem nehéz jó képeket csinálni :)
VálaszTörlés