És itt vagyok:-)
Nem történt sok minden Velem/Velünk mostanában, a szombati nyelvvizsgát leírtam a 4D-s bejegyzéshez.
Az azt megelőző napon még bent jártunk Barcikán, voltunk a bababoltban is szétnézni, vettünk is néhány apróságot, no meg egy kiságyat használtan, amit már régen kinéztem. 5000 Ft volt kis egyszerű, fenyő, amit fel is érek:-) És szép megkímélt állapotban van. Lehet, hogy ezt a rászerelhető pelenkázót vesszük meg majd rá és kókuszmatracot. Olyan nagy lázban égünk már. :-)
Vasárnap pihi + rendezgettem a sulis dolgaimat, a rengeteg fénymásolat, kiegészítő anyag a spájzban található szekrénybe került, jól elfoglalják ott is a helyet, de semmit nincs szívem kidobálni. Még jó (amúgy nem), h. 1 szakos vagyok egyenlőre, mert ha nem így volna, legalább 2x ennyi cuccom lenne...
Este kijött a kis családom, beszélgettünk picit, persze minden gondolat a Csöppség körül forgott.
Hétfő: Sógornőmmel végre egyeztettük a listámat a szüléssel és az utána következő időszakkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy kapunk egy csomó dolgot, rengeteg mindent kell beszerezni.
De nagyon jó, h. ő van nekem, terelget, mondja a tapasztalatait, de tulajdonképpen rám hagyja a döntést:-)
Jó, hogy ő már otthon van a babás témákban, sokat segít nekem ezzel. Olyan cuki, még szülés utánra egészségügyi betétet is ígért nekem:-)
Áthozta a turmixgépét is, hogy az eltett almáink, amik egyébként kezdenek tönkremenni, felhasználásra kerüljenek, úgyhogy jó kis 100 %-os almalevet csináltunk.
Kedd: pihi, olvasgatás, Kismanó rugdoskódásának élvezése, úgy imádom, mikor érzem! Beszélgettem vele sokat, elmondtam neki mennyire imádjuk és hogy ügyes legyen erre a kis időre már. Imádkoztam is a Jóistenhez, hogy minden rendben legyen, adjon egészséget nekünk! A legfőbb bizodalmam a Kicsi és a Jóisten, majd jön a párom és a család...persze igyekszem magamban is bízni, hogy nem csapnak be a megérzéseim, vagy éppen hogy amire gondolok és negatív, az csak félelmeim kivetítődése és nagyon gyorsan el kell hessegetnem ezeket magamtól.
Kedden már nagyon rámjött a para, mert szerdán hívnom kellett a dokimat a toxo-, CMV stb. vérvétel miatt. Eddig mindig biztos voltam benne, hogy továbbra sem fertőződtem, de most valahogy elbizonytalanodtam és iszonyú nehéz volt leküzdeni ezt a hülye érzést. Alig vártam a szerda 9 órát.
Még aznap mentem kedves fodrászcsajszimhoz, Ágihoz, Milu bevitt, mert tüdőszűrésre kellett mennie és utána meg is várt. Mrá alig vártam, hogy kicsit meg legyen igazítva a hajam, lelapult, minden baj volt már vele:-) De Ági gondoskodott róla, h. komfortosabban érezzem magam. Meg hát lassan szeretnék képeket is a várandósságomról, amolyan művészfotókat, már beszéltem Milán uncsitesójával, hogy megcsinálja bármikor. Mindig húztam - halasztottam, hogy nőjön a hasam, de lassan már tényleg sort kerítünk a kismamafotózásra. Addigra a hajam sem fog úgy megnőni, hogy kezelhetetlen legyen:-)
Szerda: reggel Milu elment dolgozni, nem nagyon tudtam visszaaludni, de mégiscsak sikerült és fél 9-kor keltem. Egy örökkévalóságnak tűnt a fennmaradó fél óra 9-ig. De végre eljött. A dokim az elején nem mondott semmit, csak hogy mikor találkozunk és hol legközelebb, mert majd akkor hozza a leletemet. Rákérdeztem, h. de van v.mi az eredménnyel? Nem-nem, minden rendben! - mondta.
Miután letettük a telefont óriási kő esett le a szívemről, mert annyira beparáztattam magam az előző napokban, örömömben el is sírtam magam és hálát adtam a magasságosnak. Mert bizony nagyon nehéz ám abban a tudatban élni, hogy fogékony vagy ilyen-olyan vírusokra, mert még nem estél át rajtuk és tudod, h. ezek terhesség alatt különösen veszélyesek a magzatra. Mintha a kötél állandóan ott lógna a nyakadban és abban reménykedsz, hogy nem rúgják ki alólad a szerkezetet, ami tartja a lábaidat és nem fojt meg a kötél. Hogy talán kapsz még egy kis haladékot. Amíg bent van Babóca, legalább addig. Hát, bízom benne, hogy ez így lesz. Hinnem kell, hogy ez a kis idő már kedvez nekünk. Talán jobb lett volna, ha soha nem is kezdjük el ezeket a vizsgálatokat, nem izgulnék mindig, amikor meg kell ismételni ellenőrzés céljából. De kibírjuk.
Pindurkám gyönyörűen fejlődik és ez a lényeg. Minden oké lesz. Sokszor elmondom ezt.
Korábban kb. 1,5-2 óránként észleltem, hogy ébren van Csöpike, akkor mindig megmozgatta magát. Mostmár mintha rendszertelenebbül érzékelném a mocorgásait, napközben ha járok-kelek, elcsendesedik, aztán mikor este vagy délután nyugalomba helyezem magam és én csendesednék, akkor Ő beindul:-) Hasam hullámzik, kidudorodik, már annyiszor telefonra akartam venni, de akkor bezzeg mindig megáll, h. véletlenül se tudjam lencsevégre kapni. Már most kis huncut:-) Imádom, imádjuk!!!
Szerdán este még kézhez kaptam egy Zitának rendelt ajándékot a közelmúltbeli szülinapja alkalmából.
Itt a faluban van egy iszonyúan tehetséges csaj, aki sokféle technikát alkalmazva kreativitásának nem tud határt szabni és gyönyörű dolgokat csinál. Rendeltem tőle Zitának egy szettet süthető gyurmát használt fel hozzá. Egy képet rakok is ide:
Szerintem nagyon cuki és egyedi, akit érdekel, bővebben is utánanézhet Zsizsik oldalán sok más szépség is van még nála: www.zsizsik.comHa esetleg még nem működne az oldal, facebook-on is megtalálható ez a tehetséges lány: Zsizsik
Sok babaás-mamás topic kering a neten, igyekeztem kiválasztani a legátfogóbb linket, amivel hétről-hétre követhető a Kicsi és az anyuka állapota, méretek stb. Már a kezdetektől kellett volna linkelni ezeket, de mindig elfelejtettem a blogba tenni. Ami persze nem jelenti azt, hogy én nem néztem minden héten, hogy kb. hol tartunk. Utólag minden heti bejegyzésemnél pótolom, úgy döntöttem:-) Az első 8 hét az "elmúlt hetek dióhéjban" címszó alatt található.
31. hét:
http://www.pampers.hu/hu_HU/pregnancy-calendar/31-hetes-terhes
31. hét:
http://www.pampers.hu/hu_HU/pregnancy-calendar/31-hetes-terhes
Húúúhaaaa:)
VálaszTörlés