Kezdődik a visszaszámlálás:-)

Most még csak egy gyors fényképfeltöltés, holnap verbálisan is jövök.
.
.
Az a holnap végülis holnaputánra sikeredett, vagyis mára.  Soraim a képek alatt!

Ágy, sör, gép... ez ám a jólét. 

Valójában ez 27 hét+6 nap

27+6

27+6

Nos, az elmúlt hét eseményei röviden (mivel nem jegyeztem, csak hellyel-közzel emlékszem dolgokra:-))-:

csütörtök: passz:-))

péntek: passz :-), annyi rémlik, h. voltam angolon és kivételesen jól ment, azt követően biztos vásároltam is ezt-azt.

szombat: fogggalmam sincs:-/, csak annyi, hogy Barcikán megnéztünk egy használt, de szép állapotban lévő kombinált kiságyat, amit Hencsi barátnőm talált nekem. Tetszett is az ágy, de... a kombik nem az én világom, mert a későbbi heverővé alakítás miatt az ágyneműtartó annyit dob a magasságukon, hogy iszonyat nagy erőfeszítésekkel tudnám ki - és betenni Babócát, hiszen alig érem fel a kiságy tetejét. A másik dolog, hogy a szoba lemérése után nagyjából elterveztem mi hol lesz és a szóban forgó kiságy méretei (200cmx90cm) újabb dilemmát vetnek fel. Mindenesetre gondolkodási időt kértünk.

vasárnap: nem tudom:-(

hétfő: :'-( jaj, de, beugrott valami:-)

Hétfőn  felhívtam a háziorvosomat, hogy megoldható volna-e az, hogy kivételesen ő írja fel az injekciót támogatással persze, mert Miskolcra csak amiatt nem akartam bemenni. Mondta a dokim, hogy megoldjuk, menjek kedden, úgyis Barcán rendel. Zsuzsát megbíztam, hogy ha megy fel anyósomékhoz, kérje már el a telefonszámot, amin időpontot lehet egyeztetni a minimális várakozási idő érdekében. Azzal a jó hírrel jött vissza sógornőm, hogy após megy majd 3/4 9-re másnap, ha gondolom menjek vele. Gondoltam.

Szegény Zsuzsával szemben nem voltam valami kommunikatív, elég paprikás hangulatban voltam, mert Milánt megbíztam előző este, hogy vigyen ki kaját a kutyának és a házikoszt egy tök jó kis lábasban volt. Erre másnap látom, hogy a lábas a földön hever, persze a tartalma fényesre nyalva a kutya által. Lecsesztem, hogy hogy lehet ilyen jó, vastag falú edényt kitenni a dög határtalan éhségének, ráadásul számára igazán elérhető magasságban... persze Milukám nem emlékezett a hülyeségére... lenne még pár sztori, de szeretem én a kis Gyagyásomat, úgyhogy nem áztatom el teljesen:-) Biztos ő is tudna mesélni rólam "szépeket", de neki nincs blogja;-)

A lényeg, hogy a kutyának lett egy tök jó edénye, merthogy én minden fertőtlenítés ellenére sem tudnék főzni benne, enni belőle meg aztán végképp nem...

Kedd: apósom jött értem, már puccban voltam, mert tudom, hogy az "öreg" nem szeret várni... hamar sorra is kerültünk, megírattam a Clexane-t, kértem táppénzes papírt és megmutattam a  dokinak az arcomat, mert a szemem mellett már kb.1 hónapja van egy bőrpír, ami szárad is kissé, de nem viszket, nincs semmi gond vele, csak látható. Gondoltam, hogy esetleg a szemfestéklemosótól van, vagy kidörzsöltem álmomban, mert a kezem gyakran van az arcom alatt. A doki egyből azt kérdezte, hogy gyerekkoromban volt-e ekcémám, mondtam neki, hogy akkoriban nem, de pár éve igen és ki is szokott újulni, csak nem teljesen ilyen formában. Említette még, hogy lehet egy kozmetikumtól is, amire eddig nem voltam allergiás, sőt akár fémtől (ékszer) is. Bőrgyógyászhoz nem érdemes mennem, mert terhesen úgysem kezdene velem semmit. 

Apósom is elintézte, amit kellett és jöttünk haza. Milu itthon volt már hétfő óta és újból nekiveselkedett a járólapozásnak. Már csak a szélek és a szegély van hátra. No meg a fugázás. 

Lebeszéltem egy  másik kiságynéző-látogatást Barcikán, a hölgytől előőleg pedig lefoglaltam néhány dolgot, úgyhogy azokért is mentünk (pl. textilpelenka, kis bodyk, kiskesztyű). Nagyon szép dolgai voltak potom áron, így még pluszban a helyszínen is válogattam egysmást. A kiságy is nagyon tetszett, hagyományos, fenyő, 120cmx60 cm-es, ágyrácsos, könnyen bele tudok hajolni mert nem magas. Pelenkázólap is volt hozzá, de az sajnos nem jó nekünk, mert a komód, amire fel lehetne szerelni, hosszabb. A kiságyra itt is gondolkodási időt kértünk. 

Közben sógornőm hívott, hogy a bababoltban látott egy jó kiságyat, rátehető pelenkázóval, nézzük meg. Elmentünk, jó is volt, bár az nem tetszett, hogy az aljában lévő funérlap nem volt lyukacsos, így nem szellőzik. Láttunk szép ágyneműt is, baldachinnal, no meg az a mobil pelenkázó is praktikusnak tűnik, mégis jobb lenne talán egy külön pelenkázószekrény, vagy legalábbis komódra szerelhető lap. Ennyi erővel a használt kiságyat is megvehetnénk a bolti ár feléért, kókuszmatracot pedig vennénk bele újonnan. A Niki-biziben is jártunk, ott is voltak kiságyak, de még mindig az a használt fenyő a nyerő.

Kaptam egy jó hírt, miszerint  Magdi barátnőm negyedmagával előreláthatólag csütörtökön látogat meg minket. Már annyira várjuk!

Még aznap este átmentünk sógornőmékhez, mert ő is felajánlotta azt a kiságyat pelusozóval, ami Lalának van most (az a nővéréé egyébként), hogy tüzetesebben átnézzük. Nem rossz, de valahogy mégis az a használt tetszik nekem, amit Barcikán néztünk. Majd meglátjuk...

Szerda: 9 óra után nem sokkal beállított Milánnak egyik kollégája. A ház romokban, takarítást épp aznap akartam elkezdeni, hogy egy kis tisztaság és rend fogadja majd Magdiékat még akkor is, ha megértik, hogy felújítunk. Erre idő előtt megjelenik a faszi és Milu még képes beinvitálni a házba!!! 

1. Mit keres itt hajnal 9-kor?:-) Mi még akkor majdhogynem alszunk:-)

2. Miért nem jelentkezik be? (Utálom, ha valaki csak úgy spontán meglep.)

3. Minek jön be? :-) Ja, mert Milu behívta.:-)))

Szóval pofámról égett a bőr, mert nem volt a házban egy darab szeglet sem, ami jó háziasszonyhoz illően makulátlan lett volna, a konyhában is trafótól kezdve minden volt. Csak annyit mondtam az ürgének, mikor "lekezeltünk", hogy gyönyörű kuplerájra érkezett...

És akkor még az én drága párom végigvezeti a lakáson, hogy véletlenül se csak a konyhában uralkodó kaotikus állapotokat lássa a pasas. Mindegy, csak nem terjed el a gyárban, hogy milyen asszonya van ennek a Milánnak...:-)

Szóval aznap elkezdtem a takarítást, meg csináltam másnapra krumplis-virslis salátát. Jól elment a délután, iszonyatosan elfáradtam, alig vártam, hogy vízszintesbe helyezzem magam.

Anyáék is kiszaladtak, hozott rakott káposztát, csak be kellett dobnom a sütőbe másnap és finom süti is került az asztalunkra. Zsuzsa meg gofrival lepett meg nem sokkal anyáék előtt. Anya besegített a salátába, úgyhogy fincsi lett. 

Este még Miluka gyorsan elkészítette a szokásos heti képeket rólam/rólunk és este én nagyon gyorsan el is aludtam, felhúzva az órát másnapra, mert Magdinak kakaóscsigát ígértem:-)

Babócáról néhány gondolat: 

Nagyon jól viselkedik Csöppségünk, nem fáj a derekam, alhasam, szóval hála istennek nem gondolom, hogy ki akarna már jönni, jól érzi magát odabent szerencsére. Egyre erőteljesebbek azonban mozdulatai, néha már szinte fáj, vagy legalábbis felszisszenek a mozgolódására, de IMÁDOOOOM! Ki sem bírnám, ha 1,5-2 óránként nem érezném Őt. Rendesen hullámzik a hasam, ahogy kidugja ezt vagy azt a végtagját, olyan kis cuki, Miluval szoktunk nevetni rajta, ő is nagyon élvezi. Meg azt is, hogy már ahhoz képest elég hatalmas a hasam. A következő jelzőkkel illet: Obeliszk, kis pók, tottyos (merthogy -bár lehet, csak a hasam miatt tűnik úgy- tök lapos a fenekem, semmi domborúsága...:-(). Mindenesetre a "kedves becézgetések" ellenére csodálattal nézi, ahogy nő a pocakom, ahogy egyre erősebb Picikénk és néha-néha beszél is hozzá, énekel is neki. Szegény gyerek!:-))) 

A hasam még nem striásodik, de néha már viszket kissé, remélem megúszom a csúnya csíkokat. 

Az étvágyam elég nagy, állandóan a konyhában nézelődök, hűtő, spájz, desszertes polc... de az édességgel próbálok csínján bánni. Nem mindig sikerül sajnos. 

Iszok rengeteget, az éhség mellett szomjas is vagyok, a napi 2,5 liter szerintem simán megvan. Persze emiatt a mellékhelyiséget is igen gyakran kell látogatnom.

Szeretjük a mi kis Prüntyőkénket nagyon és már annyira de annyira várjuk, hogy ki sem tudom mondani. De egyre közelebb kerülünk a kiírt dátumhoz. És ez nagyon jó. :-)

28. hét:
http://www.pampers.hu/hu_HU/pregnancy-calendar/week/28#your-baby