2012. július 25., szerda

betöltött 14. hét

Szépen haladunk előre. Remélem ez így lesz legalább a 37-38. hétig. Az émelygések szinte teljesen megszűntek, de még mindig igénylem a pihenést, nem vagyok a hőn áhított kirobbanó formában. Az étvágyam jobb már, de még mindig nincs a mostésazonnnal 10 kakaóscsigát-érzés. Bár, Esztergomban volt olyan, hogy pisztácia kellett de rögvest.
Júl. 24: 
Miskolcra mentünk délelőtt a toxo- és rubeola ill CMV vírusok kiszűrésének ismétlésére vérvételre. Természetesen megint 2.-jára sikerült csak a megfelelő vénát megtalálni, nálam ez mindig probléma. A vérszívó-nővérke nagyon aranyos volt, még elnézést kért, h. nem sikerült neki elsőre a vétel. 
Istenem, add, hogy minden rendben legyen!  
Jártam a védőnőmnél is, mindig sztorizgat, persze név nélkül... hát... nem egy leányálom védőnőnek sem lenni manapság. Főleg a mi régiónkban. Én voltam az utolsó páciens, a végén a beszélgetésünknek olyan szédülés jött rám, alig bírtam kitámolyogni a kocsihoz. Nem szóltam, mert szerintem csak leesett a vérnyomásom. Amúgy is 100/ 70-et mért  a védőnő, Heni. Nem akartam nagy ügyet csinálni belőle. 
 Este beszéltem egy volt kolléganőmmel, aki nagyon jó barátnőm is, Ózdon lakik, neki már van egy kisfia. Hát, gyerkőc mellett valóságos csoda a telefonálás, ezt a következtetést vontam le:-) Olyan jó volt vele beszélni, végre elmondhattam neki is a jó hírt.
Tegnap délután "meditáltam" kicsit, lefeküdtem és igyekeztem minél jobban ráhangolódni Picurra, elképzeltem a pillanatot mikor megszületik és láthatom, magamhoz ölelhetem. Eszembe jut mindig az a bizonyos Apgar-skála, amin az én gyerkőcöm 10-est fog kapni:-) Annyira vágyom rá, hogy minden úgy legyen, ahogy elképzelem. 
Milán délutános volt és estére Szilvi barátnőm receptjét kipróbálva sütöttem amerikai palacsintát. Igaz juharszirup valahogy nem volt itthon, így én ettem magában, Milu pedig lekvárral. Nagyon fincsi és laktató volt. 
Jún. 25: ma reggel anya hívott, hogy jött egy ajánlott levél az Istenhegyi Géndiagnosztikáról, felbontsa-e. Persze. A kombinált-tesztem. Az állt a levélben, amire számítottam: negatív. Persze azért odaírják, hogy ez nem 100 %-os kizárása a Down-kórnak, ez csak egy kockázati-értéknyilvánítás. 
Mindegy is, a gyerkőcöm egészséges és gyönyörű és nagyon jól érzi odabent magát! 
Imádom, szeretem őt! És az apukája is! Én meg az apukáját is! 
Nincs kedvem most többet pötyögni, megyek puccba vágom a házat. 
Ja, a képek: 
betöltött 14. hét épp ma:



5 megjegyzés:

  1. Lassan bővítem a képeket :) Csodaszépen növeszted Kiscsodát, aki biztos, hogy egészséges lesz és tízpontos lesz!!!!Legalább is nekünk tutira :)

    VálaszTörlés
  2. Tudod,mi a legszebb ezeken a képeken a pocakodon kívül? A boldog csillogó szemed,arcod!
    Itt látszik az,hogy biztos vagy magadban, csodában.Nagyon örülök nektek!!!

    VálaszTörlés
  3. Lassan kimarad a 15 heti kép? :)
    Nyugodtan vedd szemrehányásnak, de hiányzol:) A látogatást pedig valamelyik nap megejtjük,jó?

    VálaszTörlés
  4. Este lesz kép, mert Milán most fog csak hazajönni. Ő a fotósom:-)
    Gyertek bármikor, csak szóljatok! Várlak benneteket! Puszi!

    VálaszTörlés